Nagy valószínűséggel nincs a Földön olyan ország, ahol ne lenne jelen a nemzeti kisebbségekkel, etnikumokkal szembeni előítéletesség problematikája. Ugyanakkor nehéz megállapítani, hogy az egyén szocializálódásának mely folyamatában és milyen ingerek hatására bontakozódik ki az intolerancia megléte. A tizenévesek előítéletességéről készült kutatásáról kérdeztem Dr. Murányi Istvánt, a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszékének adjunktusát, a kutatás vezetőjét.

ET: - Miért éppen a tizenévesek előítéletessége lett a kutatás központi kérdése?

 - Ha napjaink különböző történéseit nézzük, nem kell nagyon messzire, csak Olaszliszkára vagy Sajóbábonyra mennünk, vagy egyszerűen csak kinyitnunk az újságot, meghallgatni, hogy miről beszélnek a tizenévesek és nem tizenévesek a buszon, a villamosmegállóban és egyértelműen láthatjuk, hogy napjaink egyik meghatározó és nagyon fontos, már politikai szintre emelkedett problematikája a mássághoz, különböző etnikai és nemzeti kisebbségekhez való viszonyulás. Úgy gondolom, hogy ennek a megismerése egy nagyon fontos feladat, legfőképp a fiatalok szemszögéből, mivel rendkívül határozottan alkotnak véleményt a témával kapcsolatban.

ET: - Milyen szempontok alapján állították fel a kutatást?, illetve mekkora terjedelmű?

 - A kérdőív egy nagyon érdekes szituációnak a terméke, valójában 2005-ben állítottuk össze először és ennek a megismételt kutatása volt a 2008-as adatfelvételünk. Mivel 2005 az iskolai demokrácia éve volt, a kérdőív koncepciójaként arra voltunk kíváncsiak, hogy azt a nagyon izgalmas szocializációs közeget, amelyet mi iskolának nevezünk, próbáljuk meg a demokratikus értékek, demokratikus magatartásformák és az iskolai demokrácia szemszögéből feltérképezni. A kérdőív terjedelmét illetve formai összeállítását tekintve meghatározó volt, hogy ne lépjük túl a félórás határt, mivel tovább nem lehet a gyerekek figyelmét lekötni. A kitöltések a tanórák keretein belül történtek, igyekeztünk egy tömör, 7-8 oldalas kérdőívet összeállítani.

ET: - Ha az előítéletességet csoportokra bontjuk, melyek voltak azok, amelyek a legnagyobb ellenszenvet, intoleranciát váltották ki a tinédzserekből?

 - Az előítélet egy attitűd, amelynek a maradéktalan méréséhez az az egyetlen egy szempont, amit mi mértünk, hogy padtársként elfogadná-e a megnevezett nemzeti kisebbségi csoportot. Az, hogy milyen csoportok szerepeltek a felsorolásban, az természetesen a korábbi kutatási mérésekkel való összehasonlíthatóság miatt is viszonylag meghatározottak, de nem nehéz kitalálni, hogy az önálló nemzeti csoportok mellett az ilyen kutatásokban a romákat és a zsidókat szerepeltetni kell, hiszen történetileg kondicionált az az előítélet-rendszer, amely ezt a két kisebbséget leginkább érinti. Ezt mutatják az eredmények is, hiszen a leginkább elutasított cigányság mellett a zsidók megítélése a leginkább meghatározó a demokrácia különböző típusaihoz való viszonyban. Nagyon izgalmas és fontos eredménynek tartom, hogy ez kiderült a kutatás folyamatában.

ET: - Milyen szinten foglalkoztak az intoleranciát kiváltható egyéb fogalmakkal, mint például a mássággal illetve a fogyatékossággal?

 - A másság és a fogyatékosság nem szerepelt a kutatási körünkben, bár egyértelműen nagyon fontos. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a más típusú másság, azaz etnikai és nemzeti kisebbségi csoporthoz való tartozás, az előbb említett fogyatékkal élőknek a problémája eléggé összekapcsolódnak, bár különböző mértékben, de jelen vannak a fiatalok gondolkodásában is. Ez majd egy másik kutatásnak a témája lesz.

ET: - Van-e esély arra, hogy növeljük a fiatalokban a toleranciát, ezáltal csökkentve az előítéletességüket?

 - Lehetséges, de nem egy egyszerű feladat. Ez egy komplex hatásrendszer, hiába próbálunk közvetíteni eredményeket, hiába hangsúlyozzuk, hogy nagyon fontos a család, az iskola mint szocializációs közeg, egy fontos tényezőt folyton elfelejtünk, hogy mindezeknek, amelyek tényleg hatnak és meghatározó szerepet játszanak, van egy felettes énjük, és ezt úgy hívják, hogy politika. Az, hogy milyen egy családi miliő, milyen egy iskolának a működésmódja, milyen a tömeg-kommunikáció, milyenek a médiumok stb., ezek azok a faktorok, amelyek valóban meghatározzák a felnövekvő generációnak az előítéletességét vagy tágabban értelmezett politikai kultúráját. Sajnos vagy nem sajnos, de tény, hogy ez a politika feladata és világa. Nos, most a politika olyan amilyen, és tudjuk, hogy milyen, amiből többé-kevésbé a véleményünket is megismerhetjük, mivel mi szavazzuk meg a politika aktív résztvevőit, és mi fogjuk tavasszal és ősszel is megszavazni. Tehát ez egy 22-es csapdája, és sajnos nem olyan egyszerű a megoldás.

ET: - Mennyire játszik fontos szerepet a szülők nevelése, véleménye a fiatalokban kialakult előítéletekről, a toleranciáról?

 - Ez egy nagyon érdekes kérdés, nagyon nagy szerepe van. Az a baj, hogy a szülői generációk is meglehetősen sztereotipizáltak és viszonylag elutasítóak a különböző kisebbségi csoportokkal szemben. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a felnőtt társadalom például az akadálymentesítés ügyében vagy más hasonló ügyekben kisebbségeivel nem igazán törődik. A család szerepe, szocializációs hatása egy picit gyengülő tendenciát mutat, mivel sokszor betüremkedik ebbe a hatástérbe a tömeg-kommunikáció, és érdekes módon rengeteg szerepet átvesz. Hogy hogyan?! Elég bekapcsolnunk a televíziót és megnézni a műsorokat.

                                                                                         Bangó Bernadett